Alapvető különbség látszik abban, ahogy az Európai Unió a 2009-2013 közötti gazdasági és adósságválságot, illetve most a koronavírus-válságot kezeli és a most eldöntött irányok végül integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethetnek – hívta fel a kockázatra figyelmet a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója.
Sokan áttörésként értékelték a nyári uniós csúcsot, amikor sikerült megállapodni a válságot követő helyreállítási alapról és annak finanszírozására szolgáló közös kötvénykibocsátásról. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója szerint azonban az áttörés után félő, hogy a járványhelyzet elmúlásával ismét a korábbi viták törnek majd a felszínre, és hosszútávon nem hoz integrációs ugrást a lépés.
Csütörtökön a pénzügyminiszter is előad a budapesti Marriott Hotelben a Portfolio tizedik Budapest Economic Forum konferenciáján. A járványhelyzet miatt hibrid eseménnyel, offline és online előadásokkal és panelbeszélgetésekkel készülünk, hazai és nemzetközi szakértők mondják majd el a véleményüket a koronavírus gazdasági-társadalmi hatásairól.
Sok kicsi ország egyedül nem képes arra, hogy felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, ezért a szorosabb európai integráció felé kell elmozdulni, de a föderális Európa még egy emberöltő távlatában sem reális – hangsúlyozta a Portfolio 20 éves kitekintő interjúsorozatának újabb felvonásában Darvas Zsolt. A világhírű brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója és a Corvinus Egyetem munkatársa szerint 2040-re már szinte az összes uniós tagország az eurózóna tagja lehet, és akár újra visszaléphetnek az EU-ba a britek is. Ha viszont Magyarország kilépne az EU-ból, akkor a Huxitnek súlyos gazdasági következményei lennének: „az ide települt vállalatok jelentős részének elvándorlásával járna, komoly gazdasági visszaesést és munkanélküliség emelkedést okozva”. Darvas számos témában megosztotta gondolatait és kutatási tapasztalatait, így az olasz gazdaság szenvedéséről, a kereskedelmi háború kifutásáról, a kelet-közép-európai felzárkózás lehetőségeiről és arról is, hogy személy szerint mit tart a legsúlyosabb világszintű problémának.
Az egy főre jutó olasz GDP az elmúlt 20 évben mintegy 20%-kal csökkent, és a kiábrándultság miatt szavazott sok olasz a nem hagyományos pártokra, de az elszegényedés várhatóan folytatódik, ez pedig növeli egy jelentős olasz válság esélyét - hívta fel a figyelmet a Bruegel kutatóintézet vezető kutatója a Budapest Economic Forumon. Darvas Zsolt szerint európai döntéshozói körökben mindezek miatt most egyértelműen az olasz helyzet áll a fókuszban. Előtte a Citi különleges tanácsadója, Willem Buiter is egy nagy olasz válság lehetőségére, illetve annak az eurózónát fenyegető kilátására hívta fel a figyelmet.
Ha nem lesz semmiféle fiskális stabilizációs eszköz az eurózónában, akkor sincs halálra ítélve az euróövezet - állapította meg a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Darvas Zsolt. A Bruegel Intézet vezető kutatója egyúttal jelezte: nagyon szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ha kapnának egy kis pénzt az eurót még nem használó tagállamok, akkor lelkesebben hajtanák-e végre a pénzcserét. Kijelentette azt is: nem sok értelmét látja egy olyan eurózóna pénzügyminiszteri posztnak, aki lényegében csak a gazdasági ciklusokat koordinálná és csak kis költségvetés felett rendelkezne.
Nem ciklikus, inkább strukturális okai vannak a növekedés lassulásának a világgazdaságban. A problémákról és a lehetséges megoldásokról beszélgetett Duronelly Péter (Aegon) Darvas Zsolttal (Brueghel) és Samu Jánossal (Concorde) a Portfolio Budapest Economic Forumán.
Tíz százalék esélyt lát még a brit bennmaradásra Darvas Zsolt, aki a Figyelőnek adott interjúban arra is rámutatott, hogy minden várakozással ellentétben a Brexit-szavazás Európa-szerte növelte az EU támogatottságát. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet vezető elemzője szerint Olaszországra nagyon oda kell figyelni.
A június 23-i, kilépéspártiak győzelmével zárult brit referendumon elsősorban azok szavaztak az EU elhagyására, akik a rendszer "vesztesei" voltak, vagyis alig vagy egyáltalán nem részesültek a globalizáció jólétnövelő hatásaiból - állapítja meg Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet szakértője egy elemzésében, melyben a népszavazási statisztikákat vizsgálta meg mélyrehatóbban. A brit referendum tehát sokkal több volt, mint egy puszta véleménynyilvánítás: a csalódott emberek hangja volt, kemény lecke a globális politikai elitnek, akik a következtetéseket levonva vagy érdemi lépéseket tesznek a hátrányos helyzetűek aktív felzárkóztatására, vagy további hasonló események jöhetnek.
Nem helytálló annak a kormányzati retorikának a tartalma, hogy a 2007-2013-as ciklus pénzügyi mérlege összességében negatív Magyarországnak - mutat rá körképében az Index EUrológus blogja.
Az űrrepülést és a hadászatot is forradalmasíthatja a fejlesztés.
Teljes katasztrófától tartanak a fekete-tengeri területen.
Tűzveszély a felhők között: ez az apró tárgy okozhat katasztrófát a repülőgépeken.
A Moody's felmérése szerint világszerte egyre több a probléma.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
